Pécs város sporttörténete mintegy 150 évre nyúlik vissza. Nemzetközi méretekben alig mutatkoztak látványos eredmények Pécs sportéletében, de megvan minden, amit egy közösségnek az egészség, a mozgás és szépség, a becsületes versenyzés keretei között megadhatott. Bizonyára megvoltak ezek a keretek korábban is, hiszen vannak adataink arról, hogy ifjoncok célba lőttek íjaikkal, vagy, hogy labdáztak és korcsolyáztak a várkertben. De mint a szabadidőt kitöltő, csoportos programokra is alkalmas tevékenység, csak a 19. században jelent meg a sport a város életében.

A kiegyezéstől az I. világháborúig

A kiegyezés után igen intenzívvé vált a helyi sportélet, mely ekkor vette fel a rá jellemző mai formákat. 1873-ban felépült az első tornacsarnok a Tűzoltóság indítványozására, A sportversenyeket azonban a szabadban, a Tettyén tartották a leggyakrabban. Az uszodákban is megjelentek a sportolni és versenyezni vágyó fiatalok. 1867-ben megalakult a Pécsi Lövészegylet és a Pécsi Testgyakorló Intézet. A legtöbb sportágat az 1887-ben megalakult Pécsi Athlétikai Club fogta össze. 1892-ben önálló Kerékpáregylet alakult Pécsett, mely rövidesen az ország legjobb kerékpár egyesületévé küzdötte fel magát. Sportolói országos bajnokok voltak, az egylet versenyei országos jelentőségűek voltak, számottevő nemzetközi hírnevet is szereztek maguknak. Az új sörgyár közelében új versenypályát is építettek. A korszak legünnepeltebb sportolója Lauber Dezső volt, aki például az Országos Kerékpáros Szövetség 1898-as szeptemberi, pécsi versenyén megnyerte a 3000, az 1000, 10 000 méteres versenyeket. Később Lauber futballista lett, majd sportvezető, 1903-ban a Nemzeti Olimpiai Bizottság jegyzője, nem sokkal később titkára lett. 1900-tól fellángolt a labdarúgás iránti érdeklődés. Labdarúgócsapata volt már 1912-ben a Pécsi Vasmunkások Testgyakorló Körének.

A két világháború között

Az 1928-as amszterdami olimpián részt vett Bárány István úszó, országos csúcs közelében lévő eredménnyel érdemelte ki az olimpikon címet és Ludwig Győző, a Pécsi Sport Club hosszútávfutója lett az egyetlen atléta, akit ebből a városból beválogattak az olimpiára. Hátszeghy (Hatz) Ottó, a PAC vívója, a nápolyi vívó EB-n a tőrcsapat tagjaként nyert bronzérmet. Lauber Dezső ekkor éppen golfozott, és Magyarország örökös golfbajnoka lett. 1932 áprilisában labdarugó olimpiászt rendeztek Pécsett. Pelle István a kétszeres olimpiai bajnok és kétszeres ezüstérmes 1933-ban átigazolt a PEAC-ba. 1935-ben több kiváló pécsi atléta, úszó és labdarugó is bekerült az olimpiai keretbe. Az olimpiai labdarúgócsapatban Simon János kapus (PEAC) és Bérczes András (PVSK), Krivicz Gyula (DVAC) kapott helyet. Az olimpián a magyaroknak aztán a 4×200 méteres gyorsúszó váltóban szerepelt két pécsi úszóval a harmadik helyet sikerült megszerezni. Abay Nemes Oszkár és Gróf Ödön a berlini olimpián, a 4×200-as gyorsváltó tagjaként szerezte az első olimpiai érmeket Pécsnek. Ezzel valójában a város határain túl is emlékezetes sportesemények korszaka lejárt, a háború előszele, a sorozások, a munkanélküliség igen megviselték az eddig oly aktív pécsi sportéletet

A II. világháború után

1946-ban rendeztek Pécsi Diákolimpiát, amelyen majdnem minden sportág részt vett. Novemberben rendezték Magyarország legjobb női tornászainak részvételével a Budapest–Pécs–Debrecen viadalt. Az 1948-as Londoni Olimpiára az atléták közül bekerültek a keretbe. Solymosi Egon, Baranyai József, Horváth Vilmos (PVSK), Szepesvári Tessza (PEAC) és Tölgyes Magda (PVSK), ifj. Goda Gyula kosárlabdázó, Hauk Pál ökölvívó, valamint a tornász Tass Olga és Várkői Ferenc. Tass Olga az 1956-os Melbournei olimpián megszerezte Pécs egyetlen olimpiai aranyérmét. A kosárlabdasport indulásáról tudósít az a hír, hogy a PVSK és a MAFC NBI-es csapatának decemberi mérkőzését igen nagy érdeklődés kísérte. A labdarugók közül Dunai János jutott ki a Római Olimpiára. Az 1964-es Tokiói Olimpiára Pécsről hárman utazhattak: Tolnai Márta tornász és edzője Horváth Leona, valamint Dunai II. Antal labdarúgó. Ők lettek az év legjobb pécsi sportolói. Az 1968-as Mexikói Olimpiára ugyancsak hárman utazhattak el: Tolnai Márta, Honti Róbert és Lovász Lázár atléták. Lovász azután kalapácsvetésben 69,78-dal bronzérmes lett.

Napjainkban

A mai pécsi sportcsapatok közül a legismertebbek a női kosárlabdázók, a tizenegyszeres Magyar Kupa és Magyar Bajnoki győztes, kétszeres Euro liga bronzérmes Mizo Pécs 2010, Pécsi VSK férfi kosárlabda szakosztálya (Pécsi VSK Pannonpower), a Pécsi Mecsek FC (PMFC) labdarúgó csapata, valamint a PVSK-Füszért férfi vízilabda csapata.

A legismertebb Pécsi egyéni sportolók napjainkban a 2008-as Pekingi Paralimpián egy arany és két bronzérmet szerző világcsúcstartó Sors Tamás, a ma már külföldi labdarúgó bajnokságokban légióskodó Gera Zoltán (Anglia) és Dárdai Pál (Németország), akik mind a ketten a Pécsi MFC-nél kezdték pályafutásukat, és a torinói téli olimpiai játékokon gyorskorcsolyázásban ötödik helyet szerző Knoch Viktor, aki 2009-ben az év gyorskorcsolyázója is volt Magyarországon.