Az atlétika mai mozgásformáinak alapja az ember természetes mozgása: a járás, futás, ugrás, dobás. A versenyszámokat szakáguk szerint csoportosíthatjuk. Az 5 szakág: futások, gyaloglás, ugrások, dobások, többpróbázás.

A legtöbb számmal a futó szakág rendelkezik; férfi és női kategóriában is 13-13 versenyszám van. Az ugró és dobó szakág férfiaknál és nőknél 4-4 versenyszámmal gazdagítja az olimpia versenyprogramját. A gyalogló szakág a férfiaknál 2, a nőknél 1, az összetett versenyzés mindkét nemnél 1-1 versenyszámmal van jelen az olimpián. Az atlétikában 47 aranyérem talált gazdájára a legutóbbi olimpián. Az atlétika sportágban a teljesítmények objektívek, azaz az ember „gyorsabban, magasabbra, messzebbre” törő vágya az idő és a távolság mértékegységeivel  pontosan lemérhetők. A futószámok többségét a szabadtéri versenyeken az ovális alakú, a belső szegélytől  0,3 m-re 400 m kerületű, futósávokra osztott futópályán bonyolítják le, ezeknek felülete műanyag. A maratoni futást és a gyaloglószámokat részben vagy teljesen pályán kívül, lezárt közúton rendezik meg. A távolba és magasba történő ugrásokhoz nélkülözhetetlen a szabályok által előírt hosszúságú műanyag borítású lendületszerzési terület, valamint a leérkezőhely, amely távolba ugrásoknál a homokmeder, míg a magasba ugrásoknál puha felületű, rugalmas habszivacs. A négy dobószám közül hármat meghatározott átmérőjű, sima, cement felületű dobókörből hajtanak végre, míg a gerelyhajításhoz előírt hosszúságú, általában műanyag felületű nekifutó pálya szükséges.

Érdekességek

Jelenleg a bajnokságokon kívül három fontos, nagy hagyományokkal rendelkező atlétikai versenyt rendeznek hazánkban:
1. Honvéd-Budapest Nemzetközi Verseny;
2. Szombathelyi Nemzetközi Németh Pál Emlékverseny;
3. Somoskői Ugrógála.

Kinek ajánlott?

Az atlétika sportág a képességek és készségek széles spektrumát foglalja össze. A alacsonyabb, vékonyabb egyének jó keringési mutatók esetén a közép- és hosszútávfutásban, illetve a gyaloglásban tűnhetnek ki, míg az izmosabb, sok gyorsrosttal rendelkező személyek a különböző sprint futószámokban érhetnek el sikereket. A magasabb, erősebb testalkatú egyének a dobószámokban, míg a szorgalmas, ügyes emberek az összetett versenyszámokban találhatják meg a sportolás, a versenyzés örömét.

Milyen képességeket fejleszt?

Az atlétika egyes versenyszámai más-más képességeket és készségeket fejlesztenek. A sprintfutások a reakciógyorsaságon túl, a robbanékony gyorserő mellett a felgyorsuló képességet és gyorsaságot is hatékonyan fejlesztik. A gyaloglás és a közép-, valamint hosszútávfutó számok a szív- és keringési rendszer fejlesztésén és karbantartásán túl az állóképességet, a monotóniatűrő képességet is javítják, és hatékony segítséget nyújthatnak a különböző stresszes hatások kivédésében. A dobószámok a robbanékony gyorserőt, a szervezet erejének és mozgósítási szintjének a hatékony fejlesztését látják el. A többpróbára való felkészülés a sokoldalú képességek és készségek mellett az ügyességet is nagyban fejleszti.

Előnyök, hátrányok

Előnye, hogy a versenyszámok jó része minimális szerigényű (különböző futótávok), és szabad helyválasztásuknak köszönhetően bárhol, bármikor űzhetőek. Hátránya, hogy egyes számai azonban igen szer- és szakemberfüggőek (kalapácsvetés, gerelyhajítás, rúdugrás).

Mikortól ajánlott?

Az atlétika játékos gyakorlatokkal és változatos edzéseszközeivel már nagyon fiatalon elkezdhető, rendszeres végzése 9-10 évtől már ajánlható heti 2-3 alkalommal, 1-1,5 órás időtartamban. Gyerekeknél kerülni kell az egyirányú terheléseket, ezért a minél sokoldalúbb gyakorlatok és feladatok végzése ajánlott. A szív- és érrendszeri és az izom-, izületi fejlődést, valamint az idegrendszeri fejlődést tekintve a megfelelő képesítéssel rendelkező atlétaedzők képesek gyermekkortól egészen a szenior (idősebb) korú versenyzők felkészítésére. Az élversenyzői  pályafutás dobásokban és a gyaloglásban a leghosszabb, 45-50 éves versenyzők is érhetnek még el világszintű eredményeket. Az ugrószámok közül a hármasugrást  csak 16 év körül tanácsos elkezdeni, míg a rúdugrást minél hamarabb, 10-12 évesen is már érdemes gyakorolni. Az ugrások végezhetőek a legkevesebb ideig, a nagy  erőhatások és izületi kopások veszélyének köszönhetően.

Az atlétikát is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Atlétika Szövetség – MASZ: www.atletika.hu

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!