A gyorsasági görkorcsolya sportág versenyein különböző távokat kell teljesíteni az ellenfelekkel vívott taktikai küzdelemben. A futamokat úgynevezett pálya és utcai helyszínen rendezik. A pálya hossza 160–300 m-es lehet, döntött kanyarokkal, beton, aszfalt, egyéb speciális felületű.

Az utcai bajnokságok 400 m-től 800 m-ig terjedő aszfaltozott területen zajlanak, általában városok parkjaiban, parkolóiban, tereken. Egyéni indítású rövidtávú versenyeken egyenként mérik le a táv teljesítésének idejét. A középtávnak számító futamokban (500–1000 m), ahol 4–8 fő küzd egymással, selejtezők során kerülhetnek a döntőbe a legjobbak. A hosszabb távokon (3000 m-től 20 000 m-ig) egyszerre 20-40 fő is indulhat, és különböző szabályokkal teszik látványosabbá a verse­nyeket. Pl.: az utolsókat a körök végén kizárják, és a befutókörre már csak öten maradnak. A pontozásos távokon az elsőket körönként pontozzák, és a végeredményt a gyűjtött pontok alapján számítják ki. A maratoni versenyeket természetesen 42 km-en rendezik, általában városok központjában. A váltóversenyekben 3 fős csapatok indulnak. Különlegesség itt is található, a csapat­ta­gok körönként váltják egymást, így mindenki többször kerül sorra. A váltás a versenyben görkorcsolyázó csapattag elé bekorcsolyázó meglökésével történik.
A gyorsasági versenyek alatt a szabályok lehetőséget adnak a taktikai és a test-test elleni harcra is.

A görkorcsolya története

A 18. században több leírásban szerepel a görkorcsolya. A folyamatos ipari fejlődés hatására az 1900-as évek elejére egyre jobb görkorikat tudtak gyártani. A gyorskorcsolyázás mellett a műgörkorcsolya és a görhoki is egyre népszerűbb lett. Az európai szövetség (CERS) 1921-ben alakult meg Rómában. 1924-ben jött létre a világszövetség, 1937-ben rendeztek először világbajnokságot.

A görkorcsolya Magyarországon

Az 1993-ban alakult Magyar Országos Görkorcsolyázó Szövetség 2017-ben a gördeszkásokkal közös szövetségbe tömörült, Magyar Országos Görkorcsolya és Gördeszka Sportági Szövetség néven. A görkorcsolya oldaláról a gyorsasági és a műgörkorcsolyát, illetve a (nem soros görkorival vívott) görhokit fogja össze.

A gyorsasági sportágnak Európa-bajnoki érmei vannak, az egyetlen arany mellett három bronz is, női és férfi egyéniben, illetve női váltóban.

Kinek ajánlott?

Kortól és nemtől függetlenül mindenkinek ajánlott.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Egyensúlyérzék;
  • gyorsaság;
  • állóképesség;
  • figyelem;
  • gyors döntéshozatali képesség.

Előnyök és hátrányok

A szabadban végzett mozgás minden előnyével rendelkezik, népszerű a gyerekek körében, mindenki a saját képességeinek megfelelő tempóban fejlődik, így mindenkinek örömöt szerez ez a sportág. Hátránya, hogy esésnél horzsolt sérüléseket okoz az aszfalt, térd-, könyök- és tenyérvédő ajánlott, sisak kötelező.

Mikortól ajánlott?

Az egyensúlyérzéket optimálisan 4-8 éves korban lehet fejleszteni. A versenyzés már 6 éves kortól kezdődik, és akár 60 éves kor után is tart. Kiváló szabadidősport is, minden korosztálynak.

A görkorcsolyázást is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Országos Görkorcsolya és Gördeszka Sportági Szövetség: mogsz.hu

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!