Sportágválasztó Magazin

Alpesi sí

Alpesi szakág: lesiklás, műlesiklás, óriásműlesiklás, Super-G, alpesi összetett (Super Combi)

2018. január 26. | Sportágválasztó |  978 | |

SportágakAlpesi sí

Alpesi sí

A síléc az emberiség ősibb közlekedési találmánya, mint a kerék. Az Ázsiából vándorló nomád törzsek hozták aztán magukkal Európába, ahol először Skandináviában honosodott meg.

Már a kezdet sem szokványos... Nem Görögországban ringott a bölcsője, jóllehet a síléc az emberiség ősibb közlekedési találmánya, mint a kerék. A kutatások szerint mintegy 10-12 ezer évvel ezelőtt az Altáj-hegység, a Bajkál- és az Onyega-tó környéke lehetett a sí őshazája. Az Ázsiából vándorló nomád törzsek hozták aztán magukkal Európába, ahol először Skandináviában honosodott meg. Az ősi forma – a hótaposó kerek hótalp – az előrehaladást szolgálva módosult: megnyúlt és hátrafelé keskenyedett. Az elejét felkunkorították, hogy ne merüljön a hó alá, a keskenyedés ellensúlyozására pedig egyre hosszabb lett. (A karéliai lécek például 250-280 cm-esek voltak.) Évezredeken át csak járásra és futásra használták, mígnem a norvégok rájöttek, hogy alkalmas dombhátakon ugrani is lehet vele. Évszázadokon át azonban közlekedésre, vadászatra, valamint nem ritkán háborúskodásra használták Skandinávia népei.

A múlt század második felében (a modern sportmozgalom világjelenséggé válásával párhuzamosan) a sport, a vetélkedés eszközévé kezdett válni. Az 1870-es évektől gomba mód alakultak meg a síklubok Norvégia szerte és a sísport úttörői egyre gyakrabban mérték össze tudásukat hivatalos versenyeken. A világ figyelmét azonban a hírneves sarkkutató, Fridtjof Nansen teljesítménye terelte Norvégia nemzeti sportjára. A fiatal norvég utazó expedíciójával 1888-ban kelt át Grönland jégárakkal, hóval borított sarkvidéki fennsíkjain. Nem kis mértékben „Paa Ski over Grönland” című, 1890-ben megjelent könyve hatására hatalmas síélet kerekedett Európa-szerte.

Fejlődés

A századfordulóig a síelés technikája és vele párhuzamosan a felszerelés formálódása évezredes tempójú, lassú haladással döcögött a skandinávok sí-tökélyéig. Ezután már szinte követhetetlen tempóban fejlődik egészen napjainkig a mozgásvégrehajtás és a felszerelés egyaránt. Legjelentősebb fejlődés a három szakág, a sífutás, ugrás és lesiklás kialakulása az ősi mozgásformából. Ez utóbbi megjelenése a síléc Közép-Európába kerülésének a következménye. Az Alpok meredek lejtőire a norvég sítechnika és a létrahosszú síléc alkalmatlan volt. (Az évszázadokig sík terepen viruló skandináv síkultuszt a lilienfeldi földbirtokos, Matthias Zdarsky adaptálta a meredek alpesi lejtőkre. Saját elképzelése és tapasztalatai alapján fabrikált magának felszerelést és munkálta ki az alkalmas – a rá jellemző (hosszú) egybotos – sítechnikát.) Aztán hosszan jöttek az úttörők, akik egymással versengve fejlesztették a felszerelést, csiszolták a sítechnikát. Nagy szerepet játszott a sízés elterjedésében, hogy Európa-szerte a háborús készülődés részévé is vált. A fejlődés mozgatórugója mégis elsősorban a versenyzés volt. Ennél a gondolatnál kell megjegyezni, hogy a kedvtelésből (tehát nem versenyszerű) sízés alapvetően eltávolodott a versenytechnikától. A kedvtelésből síző feladata – szemben a versenyzővel, akinek a lehető legrövidebb idő alatt kell lesíznie a kapukkal kijelölt versenypályán – , hogy a terep-, időjárási- és hóviszonyoknak (a szituációnak) megfelelően, saját sítudása és fizikai állapota figyelembevételével a legnagyobb biztonsággal lejusson a sípályán. Látnunk kell azonban, hogy jóllehet a szabadidős sízés alapvetően elvált a versenyszerűtől, annak hatásától azonban nem függetlenítheti magát.

A versenysport technikai előrelépései és ezzel párhuzamosan (vagy azt megelőzve) a felszerelés – időnként forradalmi – technikai változásai természetesen (ha több-kevesebb késéssel is) eredendően ösztönzi a síelés technikájának és a síoktatás módszertanának átalakulását-megújulását. Legutóbb a héjszerkezetű síléc, majd éppen napjainkban a kanyarsí (túlhangsúlyozott piskótaformára épített, ívelésbarát eszköz), az utóbbi évek technikai csodája keveri-kavarja a sízés technikai és üzleti oldalát egyaránt.

Lesiklás

A lesikló verseny a gyors számok „királya”, az alpesi síelés leglátványosabb versenyszáma. Két percen át, megközelítőleg 100 kilométeres átlagsebességgel, sokszor 140 kilométeres óránkénti csúcssebességgel száguldva küzdik le a versenyzők a  meredek, kanyaros, nehéz és veszélyes ugrásokkal  tűzdelt pályát. Ezalatt a viszonylag rövid időtartam alatt a versenyzők fizikai, pszichés és technikai felkészültségük mellett sítudásuk emberileg lehetséges maximumát kell bevessék, hogy a pályát a lehető leggyorsabban hagyják maguk mögött. A bátorság és eltökéltség ebben a versenyszámban meghatározó tulajdonságok.  A lesikló sí mérete és formája különleges. A leghosszabb és legszélesebb sík használatosak, a nők 210 cm körüli, a férfiak 220 centit megközelítő méretű síkkel versenyeznek, a sík rádiusza 45 méter.

Műlesiklás

A műlesikló verseny két egymást követő, más-más nyomvonalon kitűzött futamból áll. Általában egy-egy futam 45-55 másodperces lesiklással teljesíthető, kemény, sokszor jeges pályákon kerül megrendezésre, hogy a hátsó rajtszámokkal induló versenyzők is viszonylag jó pályán versenyezhessenek. Mozgékonyságot, gyorsaságot és magas technikai felkészültséget igénylő szakág, amelyben a koncentrációs képességnek meghatározó a szerepe. A műlesikló technika rövid, a sí rádiuszát egyformán, párhuzamosan kitaposó kanyarok sorozatából áll, botleszúrással és anélkül indított kanyarokkal. A modern műlesikló technika része a stanglik hárítása. A műlesikló sílécek mérete a hölgyeknél 155 centiméterben, a férfiaknál 165 centiméterben minimalizált, rádiuszuk 13-14 méteres.

Óriásműlesiklás

Az óriásműlesiklás két, különböző pályán kitűzött, egymást követő futamból áll, a versenyzőt fizikailag, pszihésen és technikailag egyaránt magas követelmények elé állítva. Az óriásműlesiklás a síversenyzés alapja - egyben legnehezebben elsajátítható szakterülete. Általában ritmusosra tűzött kanyaros pályán zajlik, ahol a nagy sebességgel történő kanyarok között rövid siklási fázisok fordulnak elő. A változatos terepen kitűzött pályák a versenyzők technikai tudását és alkalmazkodó képességét egyaránt megkövetelik. A versenyfutamok időeredménye 1’10" -és 1’30" közötti. Az óriásműlesiklásban használt verseny sílécek mérete férfiaknál 185-195 cm, nőknél 178-185 centiméter. Rádiuszuk 27 méter.

Super-G

A versenyszám átmenet a lesiklás és az óriás-műlesiklás között, gyorsasági szám. A kapuk esésvonalba tűzése nem lehetséges. A Super-G versenyek előtt hivatalos edzés a kitűzött pályán nincsen. A versenyt megelőző napon a rendezőségnek lehetőséget kell adnia a versenyzőknek a pálya megismerésére, un. „lejtőbesíelés” biztosításával, amelynek során a versenyzők a versenypálya lejtőjén versenytempóban szabadon lesíelhetnek. A Super-G sík hossza és rádiusza férfiaknál 210 cm/45 méter, nőknél 205 cm/40 méter.

Alpesi összetett avagy Super Combi

Szuperkombináció is olimpiai versenyszám. Kombinációs azaz összetett verseny, egy gyors szám (lesiklás vagy Super-G) futamából és egy műlesikló futamból áll. Világversenyeken jellemzően lesiklás és műlesiklás kombinációja, amelynek két futama egy napon kerül lebonyolításra. Lesikló futamának szabályai megegyeznek a lesiklás szabályaival, műlesikló futama a műlesikló versenyági szabályok szerint bonyolódik. A két futam összesített időeredménye adja a sorrendet. Érdekes versenyszám, legjobbjai a gyors számokban és a technikai számokban egyaránt kiemelkedő képességű versenyzők, ami a legtöbb versenyző esetében nem mondható el általában. A gyorsasági és a technikai számok tulajdonsága teljesen eltérő, ezért általában az edzéseket is külön gyorsasági trénerek vagy technikai trénerek rányítják. A versenyszámban használt lesikló léc mérete, tulajdonsága megegyezik a lesikló versenyekre előírtakkal. A műlesikló lécek mérete férfiaknál minimum 165 cm, nőknél minimum 155 cm. Lesikló futamban csak az elfogadott plombált lesikló ruhában lehet versenyezni. Műlesiklásban a ruhákkal szemben nincsenek megfogalmazott elvárások.

Magyar eredmények világversenyeken

Számos sikeres szereplés mutatja a sportág itthoni fejlődését. Miklós Edit révén van olimpiai 7. helyezésünk és Világkupa-bronzunk is. Szintén az ő kiváló teljesítményének köszönhetően a 2018-as téli olimpiára már két kvótát kaptunk női alpesi síben. Sajnos sérülés miatt Miklós Edit nem lesz ott. A helyére a Szövetség a 16 éves Hozmann Szonját jelölte.

A 2018-as phjongcshangi olimpián már minden bizonnyal sporttörténelmet írunk, hiszen Magyarország csapatként is ott lehet, mind női, mind férfi alpesi síben! Egyéniben Hozmann Szonja és Maróty Mariann, illetve Kékesi Márton és Samsar Dalibor indulhatnak. Négy versenyző, és két csapat... alpesi síben, Magyarországról!

Hazai szövetség: Magyar Sí Szövetség 

Miklós Edit a 2014-es téli olimpián:

2018. január 26.SportágakAlpesi sí