A sárkányhajózás egyre népszerűbb közösségteremtő és -fejlesztő vízisport, amelyben egyszerre, egy célért több mint 20-an küzdenek, egy olyan speciális, hagyományos terv alapján megépített, 12,5 m hosszú hajóban, melyet elöl sárkányfej, hátul pedig sárkányfarok díszít.

A versenyeken 18 vagy 20 lapátos két oldalt, arccal előre, ülve, egytollú lapáttal, egy dobos adta ütemre és egy kormányos irányításával hajtja előre a hajót, és méri össze gyorsaságát más legénységekkel. A dobos háttal a menetiránynak, ülve, elöl foglal helyet, a kormányos pedig hátul, a hajó farában áll, és a rögzített kormánylapáttal kormányoz.

A versenyeket a Nemzetközi Sárkányhajó Szövetség (IDBF) versenyszabály­za­ta alapján, és a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) külön versenyelőírása szerint, meghatározott formájú, méretű és súlyú, IDBF-licenccel rendelkező hajókban, előírt mélységű, szélességű és hosszúságú versenypályán rendezik, több legénység között.
A versenytávok: 200, illetve 250, 500, 1000 és 2000 méter.

A sárkányhajózás története

A sárkányhajózás sportja Dél-Kínából származik. Több mint 2000 éves története Qu Yuan legendájához kapcsolódik. Innen ered a hagyomány és Kínában azóta is minden évben – az ötödik holdhónap 5. napján – megtartják a sárkányhajó ünnepet, amely nemcsak vízi versenyt, de hatalmas ünnepséget, színpompás felvonulást is jelent. Egy-egy ázsiai vagy óceániai sárkányhajó fesztiválon több száz hajó küzd egymással és több ezren szurkolnak nekik.

Eltekintve attól, hogy néhány európai sportoló már korábban részt vett ilyen versenyen, a kontinensünkön csak a 80-as évek végén kezdett ismertté válni a sportág. Az első sárkányhajótestek a hongkongi és szingapúri utazási irodákon keresztül érkeztek Európába. 1990-ben megalakult az Európai Sárkányhajó Szövetség (EDBF), amely 1992-ben a belgiumi Hazewinkelben rendezte meg az első európai klub legénységek közötti sárkányhajó EB-t, majd ezt követően 1997-ig minden évben (Schwerin, Berlin, Nottingham, Silkeborg, Duisburg) megtartották. 1998-tól páros években a nemzetek között, páratlan években a klubok között tartanak EB-t. A Nemzetközi Sárkányhajó Szövetség (IDBF) 1991-ben alakult. Jelenleg közel 70 tagországot és több millió sárkányhajóst tart nyilván. Az első sárkányhajó VB-t Kínában rendezték 1995-ben. 1998-tól páros években a klubok között, páratlan években a nemzetek között tartanak VB-t. 2009-ben Csehországban, Racicében zajlott a 9. világbajnokság.

A sportág történelmében nagy mérföldkőnek számít 2007. április 27., amikor az AGFIS/GAISF (Sportaccord) elismerte a sárkányhajózást önálló sportágként, és képviselőjét, az IDBF-et felvette tagjai közé, ami egyértelművé tette, hogy a világon a sárkányhajózás hivatalos irányító szerve az IDBF. A sárkányhajózás történetéhez tartozik, hogy az 1946-ban megalakuló Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) kezdeti időszakában csak a kajak-kenu sportág népes táborát hivatott összefogni, mára azonban szinte az összes kézi erővel hajtott vízi jármű (sárkányhajó, sprint-, szlalom-, vadvízi, marathon-, freestyle, parakajak és -kenu, kajakpóló,tengeri kajak, kenuvitorlás, hullámkajak, rafting) az ICF szakágainak valamelyike alá sorolódott. A sárkány­hajósport 2000-ben vált az ICF-család tagjává. Az ICF jelenleg több mint 150 tagországot számlál. A világjátékok műsorán a sárkányhajózás mint meghívott sportág először 1993-ban Hágában szerepelt az IDBF, 2005-ben Duisburgban és 2009-ben Tajvanban az ICF rendezésében.

A sárkányhajózás Magyarországon

1995-ben kezdődött, a német PG Mannheim kajak-kenu klubbal való kapcsolat révén. Ebben a csapatban mint idegenlégiós, helyet kapott néhány magyar (győri és paksi) kajakos-kenus. Az első hazai klubok az 1997. februárjában alakult Győri és Rába Sárkányhajó Klubok voltak. Ebből a két klub tagjaiból állt össze ezután az a magyar csapat, ami 1997-ben a Duisburgi II. Sárkányhajó Európa-bajnokságon szerepelt. A csapat a férfi legénység révén egy II. és egy IV. míg a vegyes egység két III. helyezést szerzett. (Ezeket a helyezéseket versenyen kívül érték el, mert még nem voltak tagjai az Európai Sárkányhajó Szövetségnek.) A következő évben kaptak egy használt sárkányhajót Németországból, és ekkor megalakult a Magyar Sárkányhajó Szövetség, amit fel is vettek az Európai Sárkányhajó Szövetségbe (EDBF).

Napjainkban a magyarországi sárkányhajózás két hazai szövetséghez is tartozik. A Magyar Sárkányhajó Szövetség (MSSZ) a Nemzetközi Sárkányhajó Szövetség (IDBF) teljes jogú tagja. Az IDBF által elismert szervezet. Elsősorban sárkányhajózással foglalkozó egyesületek a tagjai. Amikor a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség (ICF) 2000-ben szakágként elismerte a sárkányhajósportot, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (az ICF szakágainak hazai képviselőjeként) is megalakította a saját sárkányhajó szakágát. A sportág népszerűségét mutatja, hogy a száznál is több kajak-kenu egyesület túlnyomó többsége rendelkezik már sárkányhajóval.

Magyarország hagyományosan erős nemzet az evezőssportokban. Így nem meglepő, hogy a két szövetség sportolói tucatszám szerzik az érmeket a különböző nemzetközi bajnokságokon.

Kinek ajánlott?

Mindenkinek, aki tud úszni, szereti a vizet és a természetet. És aki szeret csapatban szerepelni.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Állóképességet;
  • mozgáskoordinációt;
  • ritmusérzéket.

Előnyök és hátrányok

Kortól, nemtől és előképzettségtől függetlenül bárki elkezdheti, gyorsan tanulható, és gyorsan lehet versenyélményhez jutni. Remek szabadidősport is. Előnye, hogy szabadban, vízen és jó levegőn lehet űzni, és ez egyben a hátránya is, mert a rossz idő beálltával jönnek a monotonabb szárazedzések. Egyénileg nem, csak csapatban űzhető.

A sárkányhajót is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Sárkányhajó Szövetség: sarkanyhajozas.hu

Magyar Kajak-Kenu Szövetség: mkksz.hu

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!