Sportágválasztó Magazin

Evezés

2018. május 9. | Sportágválasztó |  1167 | |

Evezés

Evezés

Tágabb értelemben evezésnek nevezzük a kisebb vízi járművek emberi erővel, evezőlapátok segítségével történő előrehajtásnak minden fajtáját; szűkebb értelemben az evezés (más vízi sportoktól, például a kajak-kenutól megkülönböztethető) jellemzője, hogy az evezősök a menetiránynak háttal, gurulóülésben ülnek, és a hajó oldalához rögzített forgó szerkezetnek támaszkodó lapátokkal eveznek.

Az evezés szakág szerint lehet váltott- és párevezés; versenytípus szerint pálya- (regatta) és folyami verseny.
A kieséses rendszerű versenyen (regatta) előfutamok, középfutamok és/vagy reményfutamok alapján kerülnek a versenyzők a döntőbe (leggyakoribb a hat résztvevős döntő). Az indítás egy vonalról történik, győztes az, aki elsőnek ér a célba. A versenytáv a nemzetközi és a hazai versenyeken 2000 m, kivéve a tanuló (1500 m) és a veterán (1000 m) korosztály versenyeit. A folyókon kijelölt szakasz egyenes irányú, a versenyző csapatok a vízfolyással megegyező irányba haladnak. A nemzetközi versenyeket már többnyire mesterségesen kialakított állóvizű pályán rendezik. A sávokat bójasor választja el egymástól. A rajtvonalnál indítóbíró és egy beállítóbíró foglal helyet, a pályabírók motorcsónakban követik a versenyt. A csapat akkor fejezi be a versenyt, amikor a hajójának az orra áthalad a célvonalon. A célvonalon áthaladás sorrendjét a célbíróság állapítja meg.

Az evezés története

Már az ókori görögök is rendeztek evezősversenyeket, az i. e. 5–4. században, Athénban. Az újkori modern evezőssport Angliában alakult ki, a 18. századbtan. A legendás Oxford–Cambridge egyetemek közötti nyolcas versenyt első ízben 1829-ben rendezték meg a Temzén. 1883-ban jelent meg a ma ismert gurulóülés.

Az első férfi világbajnokságra 1893-ban, az első nőire 1954-ben került sor. Az evezés 1896 óta szerepel az olimpiai játékok programján, 1976 óta a női evezés is. Világbajnokságot 1962 óta rendeznek.

Az evezés Magyarországon

Hazánkban az evezést Széchenyi István honosította meg 1834-ben. 1843-ban rendezték az első evezősversenyt, az első sportegyletet pedig 1861-ben hozták létre. A Magyar Evezős Szövetség 1893-ban alakult, jelenleg közel 2000 leigazolt versenyzőt tartanak nyilván, a legfiatalabb tizenéves sportolóktól a legidősebb – masters – korosztályig. Ezen kívül további 2000 főre teszik a túra- vagy hobbievezősök számát, akiket legnagyobb számban Budapesten, a Római parton lelhetünk fel.

Kinek ajánlott?

Az evezés élethosszig űzhető sportág, a legeredményesebb versenyzők testalkatilag magasak, hosszú, izmos végtagokkal rendelkeznek. Jó egyensúlyérzék és szellemi kitartás kell, hogy jellemezze a sportolót, de fontos a technikai tudás magas szintre fejlesztése, a ritmusérzék. Az egész testet átmozgató ritmikus evezőmozgás mindenkinek ajánlható.

Milyen képességeket fejleszt?

Az evezés az emberi izomzat egészét harmonikusan fejlesztő, erőt, gyorsaságot, állóképességet és jó mozgáskoordinációt egyaránt igénylő sportág.

Előnyök, hátrányok

A sportág előnye, hogy szabadban, jó levegőn űzheti, aki ezt a sportot választja, a víz közelsége biztosítja a páradús levegőt. Magyarország folyóin gyönyörű helyekre juthat el az evezős.

Hogyan kezdjük el?

A sportág gyakorlásához elengedhetetlen az úszni tudás. A kiválasztott evezősklubban az edző megmutatja a helyes eszközhasználatot és a vízre szállást, majd néhány hónap edzés után minimumvizsgát kell tennie minden fiatalnak, ezután indulhat versenyen. Az evezős hajó mozgatása – vízre tétel, kivétel – nagy gondosságot igényel, de ebben a csapattársak mindig segítségre vannak. Egyszerű sportruha, általában rövidnadrág és póló megfelelő öltözék az edzéseken, hidegebb tavaszi, őszi napokon ajánlatos derékmelegítő használata, a tűző nap ellen a sapka.

Az evezést is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Evezős Szövetség: Magyar Evezős Szövetség

2018. május 9.Evezés