Sportágválasztó Magazin

Hullámszörf

Hullámlovaglás

2018. május 9. | Sportágválasztó |  597 | |

HullámlovaglásHullámszörfSzörf

Hullámszörf

A hosszú távon, erősen fújó szél a tenger, óceán hullámzását eredményezi. A folyamatos mozgásban lévő hullámok előbb-utóbb szárazföldnek ütköznek, és megtörnek. A hullámszörföző sportoló, akinek csupán egy szörfdeszka áll rendelkezésére, meglovagolja ezeket az éppen megtörő hullámokat.

Tulajdonképpen végtelen típusú deszka létezik, alakjukat és méretüket tekintve, ezek mégis két nagy családba oszthatóak: shortboardok és longboardok. A shortboard (röviddeszka) 6 láb körüli hosszúságú, a longboard (hosszúdeszka) pedig 9 láb körül mozog (1 láb = 31 cm). A két kategóriának külön rendeznek versenyeket, hiszen teljesen más stílust igényel az egyik deszka, mint a másik. Kategórián belül azonban nincs megkötés, hogy milyen deszkát kell használni, mindenki ízlése szerint választ. Ezeken kívül még léteznek úgynevezett fish és malibu típusú deszkák. Ezek inkább hob­bideszkák, versenyeken nem nagyon láthatóak.

A hullámlovaglás története

A szörfözés eredetét homály fedi. Az első ismert feljegyzés a sportról 1777-ből való, és a Delfin nevű felfedezőhajó legénységétől származik. Az európai ember tehát Polinéziában találkozott először ezzel a sportággal. Ebben a szigetvilágban a szörfözés szerves része volt a kultúrának, és fontos spirituális eseménynek számított. Az, hogy a szörfözés az egész világon elterjedt és sporttá vált, George Freeth és a Kahanamoku-testvérek nevéhez köthető. Ők mind Hawaiin gyakorolták a szörfözést, majd a 20. század elején Kaliforniában tartottak bemutatókat az embereknek. Így kezdődött a folyamat, melynek a végén a hullámlovaglás világszerte ismert és kedvelt tevékenységgé nőtte ki magát. A 1970-es évekre már kalandor szörfösök utazgattak szerte a világban, újabb és újabb ismeretlen hullámok után kutatva. Az első hivatalosan is elfogadott világbajnokságot 1976-ban rendezték.

A hullámlovaglás Magyarországon

A Magyar Hullámlovas és Kitesurf Szövetség 2007-ben alakult. Hazánk nem rendelkezik tengerparttal, így ezt a sportot kevesen űzik, és ők is inkább kedvtelésből, mint versenyszerűen. A medencés hullámlovaglás megjelenése némiképp javított ezen a helyzeten, de hullámszörfben – számos más sportággal ellentétben – nem leszünk nagyhatalom.

Kinek ajánlott?

A jó úszástudás, ügyesség és megfelelő testalkat elengedhetetlen. Ha ezek megvannak, és a lehetőségek is adottak, akkor gyakorlatilag bárkinek rendkívüli szórakozást nyújthat.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Erőnlét;
  • ügyesség;
  • egyensúlyérzék;
  • reakciógyorsaság;
  • kitartás;
  • összpontosítás.

Előnyök és hátrányok

Egészséges, rendkívül szép környezetben űzhető sport, semmihez sem fogható szabadságérzetet élhetünk át általa. Hátránya, hogy a néhány másodpercért rengeteget kell küzdeni. Sok utazással, magas költségekkel jár, és nincs ráhatásunk arra, hogy lesznek-e megfelelő hullámok.

Mikortól ajánlott?

Iskolás kortól, felügyelet mellett elkezdhető, önállóan a medencés hullámlovaglás 14 éves kortól, a nyíltvízi 16 éves kortól ajánlott. A versenyzői pályafutás akár 40 éves korig is tarthat, de előtte és utána is remek szabadidősport.

A hullámszörföt is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Hullámlovas és Kitesurf Szövetség: surfer.hu

2018. május 9.HullámlovaglásHullámszörfSzörf