A sportlövészet űzése során – szigorú biz­tonsági követelmények betartása mellett, meghatározott szabályok szerint használható fegyverekkel, lőszerekkel és ruházatban a sportlövő törekszik a céltárgyként szereplő lőlap közepét vagy a repülő korongot minél többszöri eltalálni, illetve lelőni.

A lőlapok általában 1-től 10-ig terjedő köröket tartalmaznak, ahol a tízes kör a legjobb, amely verseny- és fegyvernemenként más és más átmérőjű (például 10 m légpuska 0,5 mm, 50 m szabadpisztoly 6,0 cm). A koronglövő versenyszámokban használatos kirepülő korongok mérete a különböző versenyszá­mokban azonos, esetleg a színük változhat. A találat értékét nem befolyásolja, hogy egy darabka tört le a korongból vagy porrá lőtték. A sportágban puskával, pisztollyal és sörétes fegyverrel űzött versenyszámok ismertek. Többségük inkább statikus, a mozdulatlanságra való törekvést igénylő, de vannak dinamikus, a fegyverrel végrehajtott mozgássor közben, a céltárgy mozgása által időben és térben meghatározott versenyszámok is.

A sportlövészet története

A lövészsport története elválaszthatatlan a fegyverek fejlődésének történetétől, a kettő párhuzamosan, egymást befolyásolva fejlődött. Az első céllövő versenyeket az 1280-as években a németországi Schrolidnitzben rendezték. 1300 után alakultak az első lövészklubok, lőterek épültek, versenyszabályok formálódtak. Az 1500-as években már rengeteg lövészversenyt rendeztek 100-200 m-es távolságra kitett nagy céllapokra. Az 1800 években alakultak az első szövetségek, Svájcban, Németországban és Ausztriában. 1897-ben rendezték az első világbajnokságot, és 1959-től avattak első alkalommal Európa-­bajnokot. Olimpiákon két esemény kivételével (1904, 1928) mindig szerepelt a sportág.

A sportlövészet Magyarországon

Hazánkban 1510-ben alakult az első lövészegylet, Késmárkon, a Magyar Sportlövők Szövetsége pedig 1871-ben, az első sportszövetségek között. A rendszerváltást megelőző évtizedekben a lövészklubok a Magyar Honvédelmi Szövetség keretei között működhettek, a rendszerváltás után gyorsan alakultak (újjá) a polgári lövészklubok, egyletek.

Sportolóink számos érmet szereztek az olimpiákon, a világ- és Európa-bajnokságokon pedig (az összes korcsoportot tekintve) mindhárom színű éremből több mint százat gyűjtöttek.

Kinek ajánlott?

A 12 éves gyereknek ugyanúgy, mint a 99 éves nyugdíjasnak. A versenyzés, edzés sikerélményt nyújt a kezdőknek és haladóknak egyaránt.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Önfegyelmet;
  • összpontosítást;
  • mozgáskoordinációt;
  • gyors döntéshozást;
  • stressztűrést.

Előnyök és hátrányok

Kicsik és nagyon egyaránt űzhetik ezt a sportot, világszerte az egyik legkedveltett szabadidősport a lövészet. Hátránya, hogy csak előre kialakított lőtereken űzhető, ami korlátozza a lehetőségeket.

Mikortól ajánlott?

12 éves korban már elkezdhető,  a nemzetközi élmezőnyben 35-40 éves korig találunk sportolókat, de ennél jóval tovább űzhető versenyszerűen. Hazánkban is rendeznek bajnokságot 60, illetve 70 év felettieknek.

A sportlövészetet is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Sportlövők Szövetsége: hunshooting.hu

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!