A tollaslabdázás nagyon népszerű labdajáték. Tollaslabdaütővel és műanyag, illetve eredeti tollaslabdával játsszák. Hobbiként, családi sportként szabadtéren (sima területen, lehetőleg szélvédett udvarokban, strandokon stb.), illetve versenyszerűen, fedett pályán, tornatermekben, sportcsarnokokban.

A tollaslabdapálya 13,40 m hosszú, melyet középen 1,55 m magas háló oszt két térfélre. Az egyes pálya 5,18 m, a páros pálya pedig 6,10 m széles (a két oldalfolyosó egyenként 0,46 m széles). A hálótól mindkét térfélen 1,98 m-re jelölik ki az elülső adogatóvonalakat. Páros játékban az alapvonalaktól 0,76 m-re haladnak a hátsó adogatóvonalak. A középvonal az alapvonaltól az elülső adogatóvonalig tart. Az adogatást, illetve fogadást a jobb/bal adogató, illetve fogadótéren belül kell elvégezni. Labdamenet közben a labdát röptében kell ütni a játéktéren belül mindaddig, míg hiba nem következik be. Egy mérkőzés két nyert, névlegesen 21 pontig tartó játszmából áll. A játékosok szenior (idősebb), felnőtt, U19 ifjúsági, U17 serdülő, U15 serdülő, U13 és U11 kezdő korcsoportokban, valamint egyénileg és csapatban versenyeznek.

A tollaslabda története

A tollaslabdázás – bár eredete sokkal régebbi –, mint versenysport 1872-ben született Angliában, Beaufort herceg badmintoni birtokán (innen származik a sportág angol neve, a badminton). A ma is álló Badminton House adott otthont az első versenyszerű tollaslabda mérkőzésnek. 1899-ben rendezték meg először az össz-angol bajnokságot a Wembleyben. Az 1972. és 1988. évi bemutató után 1992-től a tollaslabda (badminton) bekerült a nyári olimpiai játékok programjába. Az 1934-ben megalakított Nemzetközi Tollaslabda Szövetség (IBF) 2006-tól Tollaslabda Világszövetség (Badminton World Federation, BWF) néven működik.

A tollaslabda Magyarországon

1966-ban alakult meg a Magyar Tenisz Szövetség Tollaslabda Bizottsága, 1969-ben pedig az önálló Magyar Tollaslabda Szövetség (MTLSZ). 2007-től működik az MTLSZ alszövetségeként a Szabadidős és Amatőr Tollaslabda Szövetség.

Az MTLSZ több mint 50 tagegyesülettel rendelkezik, az igazolt versenyzők száma meghaladja az ezret. (Természetesen amatőr és szabadidős szinten sokkal többen űzik ezt a sportot.) Sokáig nem számítottunk túl sikeresnek nemzetközi szinten, de az utóbbi években ez megváltozott, hiszen a riói olimpiára már kijutott sportolónk, illetve van U15-ös Eb ezüstérmünk is.

Kinek ajánlott?

Mindenkinek ajánlott – kortól, nemtől függetlenül –, aki egy nagyon szórakoztató labdajátékot keres.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Mozgáskoordinációt;
  • koncentrálást;
  • kitartást;
  • állóképességet;
  • ügyességet;
  • gyorsaságot;
  • lazaságot;
  • taktikai képességeket.

Előnyök és hátrányok

Sokoldalú mozgás jellemzi, gyakori helyzetváltoztatással. Nagyon intenzív, szinte minden izmot megmozgató, kombinatív készséget fejlesztő játék, illetve versenysport. Hátránya, hogy versenyezni csak fedett pályás létesítményben, jobbára mesterséges világítás mellett lehet.

Mikortól ajánlott?

5-6 éves kortól már el lehet kezdeni tollaslabdázni, szabadidős testmozgásként idős korunkig kitarthatunk mellette, sőt, akár amatőr versenyzőként is, hiszen szenior kategória is létezik. A kifejezett versenysport nagyjából 10 és 40 éves életkor közé tehető.

A tollaslabdázást is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Tollaslabda Szövetség: badminton.hu

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!