Hóolvadás: veszélyek és programlehetőségek

A Pilis magasabban fekvő területein is gyorsan elolvadt a hó, így a hosszú hétvégén kirándulni indulóknak sáros utakra, a völgyekben megduzzadt vízfolyásokra kell számítaniuk. És természetesen számos programlehetőségre is az ünnepi hosszú hétvégén.

A nagy havat hozó télvégi időjárás után gyors olvadás kezdődött a Pilisi Parkerdő területén. Az alacsonyabb térségekben (a Gödöllői-dombságban, a Zsámbéki-medencében vagy a Budai-hegységben) már teljesen elolvadt a hó, de a magasabban fekvő, hegyvidéki területeken (Dobogókő, a visegrádi Nagy-Villám vagy a Pilis-tető térségében) már csak mutatóban lehet néhány foltot látni a nemrég még 60 centiméteres hótakaróból. A hosszú hétvégén kirándulni indulóknak ezért a főváros környéki erdőterületen a változékony időjárás mellett sáros, csúszós utakra és bővizű vízfolyásokra kell számítaniuk.

A magasabb részeken található turistautakon lassabban olvad a letaposott hó, mint az út melletti erdőben, így továbbra is jó szolgálatot tehetnek a bakancsra erősíthető csúszásgátlók, illetve a kamáslik és a túrabotok. Elolvadt viszont a hó a hagyományosan hűvösebb szurdokvölgyekben is, ahol egyre nagyobb mennyiségű víz zúdul alá, ami felduzzasztja a völgyekben és a hegylábakban futó patakokat. A Rám-szakadékban, a Holdvilág-árokban és a többi szurdokvölgyben ebben az időszakban különösen nehéz a túrázás. A meredek oldalak, sziklafalak tövében futó utakon ráadásul ilyenkor nagyobb a kőomlás veszélye is, a fagy elmúltával a kilazult kövek gyakran gurulnak az erdei utakra, túraösvényekre.

Ha útnak indulunk, vegyük figyelembe a város és az erdőterület közötti időjárási különbségeket is! A 4-8 fokos hőmérséklet eltérés a kora tavaszi időszakban a hegyvidéken akár fagypont alatti hideget is jelenthet. Fontos ezért a réteges öltözködés, és az előzetes tájékozódás az időjárás alakulásával kapcsolatban.

A Pilisi Parkerdő a figyelemfelhívás mellett természetesen a nemzeti ünnep időszakában is érdekes látnivalókat és programokat kínál: Petőfi Sándor emlékezetét idézi meg minden évben a szentendrei Kő-hegyre vezető, március 15-i emléktúra, amikor ki-ki felkeresheti a nagy költő emlékhelyét, aki alföldi emberként innen csodálta meg a hegyvidék nyújtotta panorámát.

Érdemes ellátogatni a márciustól minden pénteken, szombaton és vasárnap nyitva tartó Budakeszi Arborétumba is, ahol a fenyők zöldje már a tavaszi lombfakadás színeit vetíti előre. Március 18-án, a Víz Világnapja alkalmából az arborétum kis tavának tavaszi éledésével ismerkedhetnek meg a látogatók, és aktívan bekapcsolódhatnak a szakemberek munkájába, akik vízi növényeket ültetnek, halakat etetnek, egyben felújítják a tó körüli berendezéseket is.

Túraajánló március 15-ére: a Kőhegyi Menedékház

A Szentendre és Pomáz felett emelkedő Kő-hegyről csodálatos kilátás nyílik a környékre. A meredek hegyoldalt 1845-ben maga Petőfi is megmászta barátaival, Vachot Imrével és Vachot Sándorral, Esztergomba menvén. A kilátóhelyen, ahol megpihentek, 1958 óta emléktábla áll, amely erre a jeles eseményre emlékeztet bennünket.

A Petőfi Pihenő a Kő-hegyen

Az emlékhelytől néhány száz méterre lévő, 2014-ben felújított Kőhegyi Menedékház turistautakon Pomáz, Szentendre, Dömörkapu és Lajos-forrás felől gyalogosan egyaránt jól megközelíthető, így könnyen szervezhetünk különböző hosszúságú túrákat a környéken. Közvetlen környezetének látványosságai között találjuk a Kő-hegy platójának délkeleti sziklatornyait, például a jellegzetes formájú Gomba-sziklát, amit „Napóleon kalapja” néven is emlegetnek.

A természeti kincsek mellett a turistatársadalom számára méltán híres hely még a hegy lapos fennsíkján található Kőhegyi Czibulka János Menedékház, amely hűen idézi meg a magashegyi menedékházak hangulatát.

Forrás: Pilisi Parkerdő

 

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!